Norbert Kurilla államtitkár részt vett a környezetvédelmi miniszterek tanácsának nem hivatalos ülésén
Tisztább levegő, az éghajlatváltozás következményeinek kezelése és a jobb szabályozás. Ezek voltak azok a témák, melyekkel az EU-tagállamok környezetvédelmi miniszterei nem hivatalos tanácskozásukon foglalkoztak. A szófiai ülésen a szlovák delegációt Norbert Kurilla, környezetvédelmi államtitkár vezette.
A szennyezett levegő 8 millió ember idő előtti halálát okozza világszerte, ebből az EU-ban 400 ezer halálesetért felelős. A városokban élő lakosság 80 százaléka van kitéve az Egészségügyi Világszervezet által elfogadott határérték feletti légszennyezettség- terhelésnek. Ezekkel a tényekkel a huszonnyolcak illetékes miniszterei is tisztában vannak. Szlovákia esetében a helytelen háztartási tüzelés, a városi közlekedés és a mezőgazdaság okozza leginkább a levegőminőség romlását.
„Európa levegője magától, mindannyiunk erőfeszítése nélkül nem tisztul meg. Közösen kell intézkedéseket elfogadnunk a helyzet javítása érdekében.. Szlovákiában az első lépéseket már megtettük“ – jelentette ki Norbert Kurilla környezetvédelmi államtitkár. Hangsúlyozta, tavaly év végén lépett érvénybe a levegővédelemről szóló jogszabály módosítása, amely számos hatékony eszközt tartalmaz a légszennyezés megelőzésére. Például a közlekedés terén lehetőséget adnak a településeknek az alacsony kibocsátású zónák kijelölésére.
A környezetvédelmi tárca intenzíven dolgozik a környezet- és az egészségvédelem fontos pillérén, a Levegővédelmi Stratégián, melynek célja a kibocsátás-csökkentés és a levegőminőség javítása. A felállított munkacsoportok elsősorban a közlekedés környezetbaráttá tételén, a környezettudatos tömegközlekedés kialakításán vagy a háztartási tüzelésből származó kibocsátás visszaszorításán dolgoznak. A stratégia egyben konkrét javaslatokat tesz majd a levegőminőség javítására beleértve azok gazdasági vonatkozását. A dokumentum várhatóan jövő év elején kerül a kormány elé.
Szóba került a 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás céljainak teljesítése is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyezmény valamennyi partnerének át kell térnie az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra. Éppen ez a modell lendítheti fel a nemzeti gazdaságokat ráadásul új „zöld“ munkahelyeket is teremthet.
A klímaváltozás kezelésére irányuló intézkedések finanszírozásának a szolidaritás elvén kell alapulnia, vagyis a fejlett országoknak pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk a fejlődő országoknak, hogy azok is képesek legyenek eleget tenni az éghajlati céljaiknak.